07 Apr
07Apr

Az irodai munka ártalmai és kialakulásuk megelőzése

A szakemberek az irodai környezetet munkavédelmi szempontból sokszor alacsony kockázatú munkahelyként tartják számon. Az irodákban – az ipari munkakörülményekhez viszonyítva - kevés a munkabalesetet okozó kockázati tényező, azonban több egészségi ártalom kialakulásához vezető tényezővel kell számolni.  A bejegyzésben ezen ártalmakkal, azok egészségre gyakorolt hatásaival, kockázati felmérés lehetőségével és kockázatcsökkentő intézkedésekkel foglalkozunk.  

1999-ben jelent meg a ma is hatályos rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről. A rendelet többször módosításra került, de csak lassan tudja követni az irodai munkavégzés rohamos fejlődését. Az egyik probléma, hogy a rendelet megjelenésekor a munkavállalók munkahelyen kívüli élete nem volt ennyire képernyőközpontú, mint manapság. Tehát ha a képernyőhöz kötött munkahely ártalmait nézzük, akkor az ma már nem áll meg a napi 8 órás munkavégzésnél, hanem a telefon nyomkodása, otthoni számítógép használat miatt a mai ember sokszor napi 12 órát is képernyő előtt tölt. A munkavégzés ideje, a pihenőidő betartása, a home office miatt nehezen kontrolálható. Egy ismerősöm, aki 2020 óta folyamatos home office-ban végez munkát, a külföldi megrendelések, meetingek miatt napi 10-12 órát ül a gép előtt. A home office kockázatairól egy külön bejegyzés fog szólni. 

Munkavédelmi előírások a képernyő előtti munkavégzésre vonatkozóan

A munkavédelmi előírásokkal kapcsolatban az 50/1999. (XI. 3.) számú rendelet rendelkezik, a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről. 

Az ártalmak megelőzése szempontjából a legfontosabb része a rendeletnek, hogy a számítógép előtt dolgozóknak óránként 10 perc szünetet kell tartaniuk és a tényleges számítógép előtti munkavégzés összes ideje a napi 6 órát nem haladhatja meg. 

Ha a munkavállalók többsége ezt betartaná, nem kellene számolni a cikkben szereplő ártalmakkal; a munkavállalók egészégmegőrzésében komoly előrelépést jelentene. 

A legtöbb számítógépes munkahelyeken a fenti pihenőidők betartása, nem a vezetőség felöli nyomás miatt nem történik meg, sokkal inkább a munkavállaló egyéni döntése. A munkavállalók gyakran annyira belemerülnek a munkafolyamatba, hogy elfelejtenek vagy nem képesek felállni, megszakítani a munkájukat. Vannak olyan munkahelyek, ahol rossz szemmel nézik a kollégák, hogy ki hányszor áll fel a gép elől vagy mikor megy haza. Nem egyszer hallottam, hogy a munkaidő leteltével haza induló munkavállaló rosszalló megjegyzéseket kap a munkatársaktól. 

A képernyő előtt eltöltött időhöz hozzájárul, hogy a munkavállaló a szüneteket vagy a munkaidő utáni idejét is képernyő előtt tölti. Ami így a napnak könnyen 12-14 óráját is kiteszi.  

Az irodai munka ártalmai és kialakulásuk megelőzése

 A látórendszer működészavarai, pszichológiai igénybevétel, fizikai - mozgásszervi ártalmak.

 Látásromlás  

A látásromlás az, ami a képernyő előtti munkavégzésről a leginkább a köztudatban él. Már édesanyánk is megmondta, ha sokat tévézünk, elromlik a szemünk.

A munkavállalók látásvizsgálata és az éleslátást biztosító szemüveg biztosítása a gyakorlatban A munkáltató a munkába állás előtt, majd kétévente a foglalkozás-egészégügyi orvosnál kezdeményezi a munkavállaló szem- és látásvizsgálatát. 

A foglalkozás-egészégügyi orvos a munkavállalót - a rendeletben meghatározott esetekben - szemészeti vizsgálatra utalja. Ha a szemészeti vizsgálat eredménye indokolja, akkor a munkáltató éleslátást biztosító szemüveggel látja el a munkavállalót. 

A gyakorlatban általában a munkáltató egy bizonyos összeggel támogatja a munkavállaló szemüvegét, arra való tekintettel, hogy a dolgozó számára a szemüveg designja vagy extra funkciói is fontosak lehetnek. Az éleslátást biztosító szemüveg kérdését is írásban kell szabályozni a munkáltatónak.   

Panasz esetén soron kívül kezdeményezhetjük a foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatot. Fontos, hogy az orvost tájékoztassuk a látószervet érintő előzetes problémánkról. A számítógép okozta látásromlás első panaszai lehetnek a szemszárazság, fejfájás, fáradékonyság. A tünetek észlelése eseten orvoshoz kell fordulni. 

A látásromlás megelőzése a számítógépes munkahelyek helyes ergonómiai kialakításával, a munkaközi szünetek betartásával, és szemtornával lehetséges.   

Az irodai munkavégzés mozgásszervekre gyakorolt hatása

A munkavédelemben viszonylag kevés figyelem fordul az irodai munkavégzéssel kapcsolatos mozgásszervi ártalmakra. A munkavállalók többsége a nap legnagyobb részében az irodában, rossz testhelyzetben görnyedve, a szünetet és pihenőidőt nem kellően kihasználva károsítja izmait, ízületeit.  

A képernyő előtti munkahelyekkel kapcsolatosan kialakuló mozgásszervi ártalmak elsősorban az üléssel és a helytelen üléssel hozhatóak összefüggésbe. 

Az ülőmunka során a harántcsíkolt izomzat folyamatos statikai munkát végez, az izomrostok tartósan megfeszült állapotban vannak, a megfeszült izmok az izomrostok közötti ereket összenyomva tartják, emiatt az izmok vérellátása csökken, az izmok elfáradnak. 

A törzs izmainak, a mélyizmoknak fáradása, fejletlensége miatt a test összezuhan, a test súlya a derékra terhelődik, folyamatos nyomást gyakorolva az ágyéki csigolyákra. Hosszútávon a comb izmai megrövidülnek, ami derékfájáshoz vezethet. A fájdalom, a kényelmetlen testhelyzet, a munka megszakítására, a szituációból történő menekülésre kényszeríti a munkavállalót, ami stressz szituációt hoz létre. 

A kar és a kéz ízületeit folyamatos, repetitív mozgás jellemzi, emiatt kialakulhatnak lassan gyógyuló, fájdalmas ízületi gyulladások, elváltozások. A billentyű- és egérhasználattól kialakulhat a csuklótájékon vagy a tenyérben jelentkező fájdalom, kéztőalagút szindróma, illetve a vállban jelentkező egérváll okozta fájdalom. 

Ezen elváltozások az ergonómiai körülmények javításával- karfás szék -, pihenőidőkkel és tornával megelőzhetőek. 

Az ülőmunka hatása egyéb megbetegedésekre

Összességében az ülőmunka nemcsak a vázizomzatra, ízületekre, de a belső szervekre is káros hatással van. A belső szervekre nehezedő folyamatos nyomással hosszútávon megbetegedéseket idézünk elő. 

Szív- és érrendszeri megbetegedések – Azok, akik ülőmunkát végeznek, kétszer annyira vannak kitéve a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek; az ülő munka magas vérnyomás kialakulásában való szerepe a mozgásszegény életmóddal, a stresszel hozható összefüggésbe.   

Daganatos betegségek– Az ülőmunka hozzájárulhat a vastagbélrák és mellrák kialakulásának kockázatához. Tanulmányok úgy találták, hogy az üléssel járó mozgásszegény életmód, illetve az ülés hatására a hormon- és immunrendszerben bekövetkező negatív hatások hozzájárulnak a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatához. 

Hátfájás és gerincsérv – A hosszantartó ülőmunka a csípőhorpasz izom megrövidülését eredményezi, emiatt derékfájás alakul ki. Az ülés alkalmával a csigolyákra nehezedő nyomás porckorong sérv kialakulásához vezethet. 

Trombózis kockázata – A hosszantartó ülés a láb keringésének lassulásához vezethet, ami megnöveli a trombózis, embólia kialakulásának kockázatát. 

Megelőzés 

A fentiek megelőzésében a munkaközi szünetek betartásának és a testmozgásnak is szerepe van. 

Munkaközi szünetek - Figyeljünk a test jelzéseire. A fáradtságnak (idegrendszeri, fizikai) vagy figyelemcsökkenés első jeleire tartsunk szünetet. Szünetek alkalmával fogyasszunk folyadékot. Érdemes a munkaidő egy részét állva végezni, állítható asztal, vagy a monitor/laptop alá tehető kiegészítő segítségével. 

Testmozgás 

Pihenőidőnkbe iktassunk be testmozgást. A munka utáni sportolás jó hatással van az ülőmunka ártalmainak megelőzésére, a teljesítmény növelésére. A mélyizmok, a törzs tartóizmainak erősítése –szintén jó megelőzése az ülőmunka miatt kialakuló ártalmaknak. Gyógytornával a kialakult ártalmak nagy része orvosolható. A szünetekbe vagy a munkavégzés alatt is iktassunk be nyújtást. Jógagyakorlatokkal munkaközi szünetekben is sokat tehetünk mentális és fizikai egészégünkért. Szerencsére sok munkahely támogatja az egészséges életmódot, a sportolást. Van ahol edzőtermi bérlettel, munkahelyi jóga órák szervezésével, vagy munkahelyi masszás szolgáltatással járulnak hozzá az egészségmegőrzéshez.


Felhasznált irodalom,

 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről 

Ungváry Gy. és Morvai V.: Munkaegészségtan Módszertani 

Útmutató a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeinek módosításáról szóló rendelet értelmezéséhez Fodor József 

Dont just sitt here! Bonnie Berkowitz 

Semmelweis Hírek - EGYRE TÖBB FIATALNÁL ALAKUL KI A PORCKORONGSÉRV c. cikk. Csatári-Földváry Eszter, Dávid Orsolya 

Fotók: thespeakupclub, Dont just sitt here! Bonnie Berkowitz, Forbes, Techspot